Rossz kötőszöveti kezelés

Ennek értelmében mindazon szövet e csoportba tartozik, mely az emberi szervezet mozgásában, illetőleg bizonyos mértékig a különböző belső szervek védelmében vagy táplálásában vesz részt. A jóindulatú és rosszindulatú lágyrészdaganatok arányade átmeneti daganatok is előfordulhatnak.

Gyógymasszőr válaszol

Szinte soha nem fordul elő jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakulása, egyetlen kivétellel, amely az ún. A lágyrészszarkóma kialakulásának oka jelenleg ismeretlen.

Néhány hajlamosító tényező szerepét jelenleg is vizsgálják, pl. A hosszú éveken át fennálló végtagi vizenyősség a későbbiekben hajlamosíthat végtagi lágyrészszarkóma kialakulására. A különböző vegyi anyagok klórfenolok, fenoxiherbicidek, fakonzerváló anyagok, tetrahydrobenzo-dioxin néhány esetben ugyancsak a lágyszövet rosszindulatú daganatainak kifejlődéséhez vezethet.

A daganat terjedési irányai, tünetei, diagnózis A lágyrészszarkómák a tapintható daganaton túlmenően az izmok és az ínhüvelyek mentén, direkt módon terjedhetnek. Az áttétképződés a tüdőben, a májban és a csontban a leggyakoribb.

A távoli áttétek kialakulása a diagnózis felállítását követően általában két éven belül várható. Egyéb daganatokhoz képest ritkábban okoznak nyirokcsomóáttétet.

A Kötőszöveti Torzulások Modellje

Az egyes szarkómatípusoknak nincs jellemző klinikai tünete. A lágyrésztumorok sokáig tünetmentesek. Az elhelyezkedéstől függ, hogy a beteg mikor észleli a daganatot. Így a testfelülethez közeli daganatok már 0,5 cm-s, az izomállomány mélyén elhelyezkedők általában néhány cm feletti nagyságban okoznak panaszokat, ha a daganat a környezetére nyomást gyakorol, illetve a szomszédos szerveket nyomja - így fájdalom, vizenyősség alakulhat ki az érintett régióban.

Panasz esetén a kivizsgálás, a helyes diagnózis mielőbbi felállítása és rossz kötőszöveti kezelés megfelelő kezelés mielőbbi elkezdése a cél. Az elmúlt évek során a képalkotó eljárások fejlődése miatt a lágyrészszarkómák diagnosztikus lehetőségei jelentős mértékben javultak. A korábban alkalmazott érfestés, valamint az izotópvizsgálatok háttérbe szorultak, s a CT- és az MRI- vizsgálatok kerültek előtérbe, melyekkel a daganat elhelyezkedéséről, terjedéséről pontosabb információkhoz juthatnak.

A diagnózis felállításához az alábbiak elvégzése szükséges: kórtörténet, fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálatok a daganat régiójáról CT, MRIvalamint stádium-meghatározó vizsgálatok a terápiás terv kialakításához kétirányú mellkasröntgen, illetve CT, hasi ultrahang, csontscan.

A diagnózis kulcsfontosságú eleme a szövettani mintavétel biopszia. Lágyrészszarkóma esetén a szövettani mintavétel során kapott patológiai leírás döntően befolyásolja a kezeléseket. A kezelés általános elvei A lágyrészszarkómák kezelése során is jelentős változás történt az elmúlt évek során. A betegség sikeres kezelését döntően befolyásolja a daganat időben rossz kötőszöveti kezelés felfedezése, valamint a sebészi beavatkozás radikalitása. A végtagi elhelyezkedésű lágyrészszarkómák kórlefolyása kedvezőbb, mint a hasüregi vagy mellkasi kiindulású daganatoké.

A stádiumtól, a szövettani diagnózistól és a daganat elhelyezkedésétől függően a sebészi beavatkozást gyógyszeres, illetve sugárkezeléssel javasolt kiegészíteni. Az elsődlegesen nagy méretű daganatok esetén a műtéti beavatkozás előtt célszerű sugár, illetve gyógyszeres kezelést rossz kötőszöveti kezelés a daganat megkisebbítése céljából.

Differenciált Cellulit Terápia (DCT®)

A szövettani eredménytől függően a műtéti beavatkozást követően gyógyszeres, valamint a műtéti terület sugárkezelése javasolt. Amennyiben már a diagnóziskor áttétet képzett a daganat, kombinált gyógyszeres kezelés elvégzése szükséges. Az irodalmi izület krém alapján a lágyrészszarkómákkal szemben eddig kevés vegyület bizonyult hatásosnak.

Az elmúlt húsz év során számos gyógyszert alkalmaztak ebben a betegségcsoportban. A két leghatásosabbnak bizonyult gyógyszert emelkedő dózisokban juttatták be, az optimális boróka kenőcs ízületek számára dózis meghatározása céljából. Az utóbbi év vizsgálatai alapján további új vegyületek bíztató eredményeiről számoltak be, melyek a korábbi kezelések eredményeit jelentősen javították. A molekuláris biológiai ismeretek bővülése egyes lágyrészszarkóma altípusokban új, hatékonyabb gyógyszerek alkalmazását tették lehetővé.

A gyomor-bélrendszer daganatai között különleges helyet foglalnak el a kötőszöveti eredetű, ún.

Felületes és mély fasciarétegek

Jelentős betegszámú klinikai vizsgálat alapján azonban bizonyították, hogy egy új vegyület a korábban a terápiának ellenálló stromalis daganatok kezelésében hatásos. Kiterjedt kutatás folyik további újabb vegyületek alkalmazására, hatékonyabb gyógyszeres kombinációk kidolgozására.

Az utóbbi évek vizsgálatai alapján a cél a szövettani altípusok szerinti differenciált kezelés, melyre nagyon jó példa a stroma daganatok kezelése. A csont- és lágyrészszarkómák sikeres kezelése egy szorosan együttműködő munkacsoport sebész, patológus, sugárterápiás szakember, klinikai onkológus, gyógytornász együttes, összefogott munkájával lehetséges.

FDM – Fascia Disztorziós Modell

E munkacsoportok tevékenységének eredményeképpen e korábban nagyon nehezen kezelhető betegségben jelentős eredményeket sikerült elérni. Betegkövetés Nagyon fontos a betegek kezelés utáni rendszeres kontroll vizsgálata, így műtét után évig javasolt mind a csontszarkómás, illetve lágyrészszarkómás betegek követése.

Az