Boka láb sérülése
LÁB IX. Labdajátékok, küzdősportok a főként érintettek, de szinte valamennyi sportágnál előfordulhat.
A mechanizmus elsősorban supináció, melyhez az esetek többségében több-kevesebb plantarflexió társul. Ilyenkor a külbokaszalagok területén jön létre distractió, míg a belbokanyúlvány boka láb sérülése nyíróerők ébrednek.
Ezért a szalagsérüléshez a belboka törése is társulhat. Gyakoribb azonban, hogy törés helyett ezen a ponton a talus, illetve a tibia áthajlási részének porcfelszíne károsodik. A szalagok közül elsősorban a ligamentum talofibulare anterius érintett a mechanizmus, illetve anatómiai helyzete miatt. A calcaneofibularis rész érintettsége ritkább, ha létrejön, az mindig súlyosabb sérülést jelez.
Szakadt, vagy csak rándult – a boka és a láb sérüléseiről
Mindhárom szalagrész csak igen ritkán szakad el, ilyenkor komplett felső ugróízületi ficam is kialakulhat. A szalagok viszonylagos gyengeségét egy általában hatékony nociceptív és proprioceptív reflexmechanizmus kompenzálja.
A bennük levő feszülést érzékelő receptorok főleg a peroneus csoporttal állnak összeköttetésben, így a kezdeti kóros feszülésre a külső részt áthidaló erős peroneális inak az izomkontrakció segítségével stabilizálni képesek az ízületet.
Ha a behatás túl hirtelen, vagy túl nagy, a védelem nem működik és létrejön a szalagsérülés. Ismétlődő traumák fokozatos szalagnyúláshoz vezethetnek, ilyenkor a védelmi funkció még később kapcsol be és ördögi körként egyre komolyabb instabilitás alakulhat ki.
A bokasérülés lehetséges okai, fajtái és kezelése
Tünetek: A boka duzzanata, mely ízületi vérömleny esetén diffúz is lehet. A sérült szalagok vetületében körülírt nyomásérzékenység, a fájdalom supinátiós boka láb sérülése fokozódik, kiterjedtebb sérülés esetén kóros nyithatóság is észlelhető a felső ugróízületben.
A boka és a lábfej sérülései - Majkut Dalma - ENSPORT
Gyakran észlelhető bevérzés a peroneális ínhüvelyben is ilyenkor általában a calcaneofibularis szalagrész is érintett. A diagnózis a fizikális vizsgálat, tartott rtg felvétel külső erővel megtartott supinátiós stressz mellett a talus billenését objektivizálni lehetilletve MR vizsgálat jól látható a szalagok érintettsége, de főleg társuló esetleges osteochondrális sérülés gyanúja esetén végezzük alapján állítható fel. Kezelés: Régebben a külbokaszalag sérülések kezelését azok súlyosságától tették függővé.
Tartalomjegyzék
Részleges, komolyabb mechanikai instabilitással nem járó a talus billenése 10 fok alatti sérülés esetén konzervatív, vagy aktív funkcionális terápiát folytattak, míg komplettebb szakadásnál 20 fok feletti billenés műtéti ellátást javasoltak. Az utóbbi két évtizedben az egyre jobb funkcionális kezelési eredmények azonban megkérdőjelezték az operatív kezelés létjogosultságát.
Így az visszaszorulóban van. Válogatott esetekben első sérülés, nagyfokú instabilitás természetesen szóba jön, mint alternatíva, a fő tendencia azonban a non-operatív módszereket favorizálja.
Gyógyhírek
Ilyenkor a duzzanat és a fájdalom csökkenéséig általában néhány nap lokális hűtés, NSAID kenőcs, fásli, esetleg rövid ideig merev rögzítés alkalmazandó. Viszonylag hamar általában 1 hét után pronációs lábemelő, vagy rugalmas, pneumatikus bokarögzítő mellett elkezdődik a láb fokozatos terheltetése.
Így hét után meglepően jó funkcióval gyógyul még kezdetben komolyabb instabilitással járó sérülés is. Ha a panaszok ezután is fennállnak, az ízület duzzadékony marad, terhelésre fáj, általában társuló osteochondrális sérülésre kell gondolni MR!
Helyesen vezetett funkcionális kezelés mellett ritka a laza szalagrendszer melletti gyógyulás, ami krónikus instabilitásos panaszokhoz vezethet.
